REFERENCIÁK

Egyszer csak megismertem Istent és azt hittem jó lesz minden. Hát nem lett az. Az életemben ugyanúgy megmaradtak a nehézségek. Sőt! Az idő múlásával nem mondom, hogy minden egyre rosszabb lett, de majdnem. Bizonyos dolgokban tudtam változni, de volt egy-két olyan makacs terület, ami teljesen be volt ragadva.

Hiába küzdöttem fogadkoztam, ígérgettem magamnak, hogy majd holnap.. Bekeményítettem magam, hogy majd én megcsinálom, hiszen ÉN ügyes vagyok – És sikeres ember voltam mindig. A helyzet nagyrészt változatlan maradt. Imádkoztam is, hogy tudjak változni. Nagyrészt hiába. Az egyik fő problémám az iszákoskodás volt, nem ismertem mértéket.

A másik nagy gondom, hogy mindig mindent negatívan láttam – bár ezt én nem éreztem, a környezetem viszont annál jobban! Teljesen kiakasztottam néha a férjemet.

Egy kedves barátnőm mesélt Endréről, hogy mennyit segített neki. Nagyon hasonló az egyéniségünk, bár neki teljesen már problémái voltak, amelyeken  tudott is segíteni. Felcsillant a remény!

Felkerestem Endrét, elvállalt, és elkezdtük a közös munkát. Jó néhány mély beszélgetést követően kiderültek a bajaim okai, elmondta. Nem védekeztem, hiszen változni akartam.

1. Olyan ’ősi’ dolgok kerültek felszínre, mint hogy mennyire megbántottam az Édesanyámat, miközben ezt úgy éltem meg a magam keserűségében, hogy Ő bántott engem. Rádöbbentett, hogy nálam volt a hiba, és tanácsolta, hogy kérjek bocsánatot Anyukámtól. Nem késlekedtem, megtettem szinte azonnal. Annyira jó érzés volt, hogy tudtuk tisztázni, mintegy 40 év után! Persze, hogy nem haragudott. De mindig éreztem közöttünk egy gátat, ami ezzel eltűnt! Nagyon hálás vagyok ezért!

2. Felszínre került, hogy azért piázgatok, mert ezzel jutalmazom, magam, ez volt az  öröm forrásom. Itt hozzá kell tennem, hogy Istent ismertem már 14 éve, de mégis kellett a pia. Nem tudtam elképzelni egy jó napot, hogy ne koronáztam volna meg akármilyen alkohollal. Pia nélkül olyan üres volt minden. A szolgálat révén  sikerült megszabadulnom a piázástól – azóta pedig alkoholmentes sört iszom, mellesleg tök finom! Nincs bennem az a rossz hiány érzet, hogy nem ihatok alkoholt!

3. Van egy – még fennálló – problémám, az embergyűlölet. Ennek leküzdéséhez a szolgálóktól nagyon hasznos és jó kulcsokat kaptam. Működnek, de persze nem szabad elbíznom magam. Tele van a szívem szeretettel, csak az idő és egyéb más ’ügynökségek’ rám akasztották ezt a békétlenséget és utálkozást. Hozzáteszem a részem, és hamarosan ettől is teljesen szabad leszek!

Tinédzser korom óta úgy éreztem, hogy sokan cseréltek volna velem, mert minden amibe kezdtem sikeres, látszólag boldog is volt.  A látszólag szót kiemelném!  Mindig éreztem, hogy valami nincs rendben, gyártottam magamnak elméleteket, elnyomtam a valódi érzéseimet.

Fontosabb volt, hogy mit várnak el tőlem a munkahelyemen, otthon és a közösségben ahol vezetők voltunk, mint azt, hogy a saját életutamat tegyem fókuszba, éljem. Nem kicsit éltem már ekkor 7 éve önpusztító életet…menekültem…de a látszat, más boldogsága teljesítve volt!

Egy éve elhatároztam, hogy változtatok. A házasságunk is romokban volt… Az elhatározás után jobban kiálltam magamért, de a házasságunk még rosszabb lett mint valaha. Ekkor 25 éves házasok voltunk. A családban felmerülő egyéb dolgok miatt már 4 éve kisebb megszakításokkal jártunk: családterápiára, párterápiára, pszichológushoz, pszichiáterhez. Mindegyik csak kicsi, átmeneti javulást adott.

A válás szélén álltunk, én lelkileg teljesen összeomolva…már elkezdtünk „osztani is a dolgokat”. Egyre sűrűbben jutott eszembe, hogy ennél még a halál is jobb lenne, nehezen szedtem össze magam, hogy egyáltalán felkeljek, kinézzek valahogy…munkámban is kiégtem.

Egy barátunk javasolta Endrét, amiért a mai napig hálás vagyok!  Életem legjobb döntése volt. Nagyon élveztem az együtt gondolkodást, múlt felfedezését! Teljesen más oldalról közelítette meg a dolgokat, mint az előző szakemberek! Közel állt hozzám is ez a gondolkodás!

Aztán jött az áttörés nem csak az én életemben, de a férjemben is! Új Évfordulónk lett!  Sőt, most kellett volna összeházasodnunk!

Noha szerelemből nem volt hiány, az esküvőnk után jöttek csak elő olyan dolgok, amik mindkettőnket meglepetésként értek. A régi kapcsolatokban felvett terhek, sebek, családi minták, megbúvó előítéletek kezdték el nehezíteni a mindennapjainkat, szinte már heti rendszerességgel.

Hatalmas segítség volt számunkra, az Endrével folytatott beszélgetéseink, amikben segített felfedezni olyan kapcsolatunkat romboló belső és külső hatásokat, amiket mi nem tudtunk észrevenni.

Olyan kulcsokat tudtunk átvenni, amik nem csak egy adott szituációra, hanem sokkal nagyobb körben voltak alkalmazhatók és tudott így erősödni a házasságunk. Megtapasztaltuk, hogy a szeretetnek nincsenek határai.

Hálásak vagyunk és bátran ajánljuk mindenkinek!

Kiskoromban szexuálisan bántalmaztak, többször is, a családomból. Olyan mélyen eltemettem magamban amennyire csak tudtam, de ez komoly szexuális, és személyiség problémákhoz vezetett.

15 éves korom óta küzdöttem a pedofíliával, és a pornó függéssel. Kétségbeesetten kerestem segítséget, minden elérhető fórumon, pszichiáterek, pszichológusok, nagy hírű guruk által. Nem volt kézzel fogható eredménye. Találkoztam jó szívű, segítőkész emberekkel is, de nem jött az életembe a teljes gyógyulás. Voltak periódusok, amikor kicsit jobban lettem, de visszaestem mindig.

AKARTAM felszabadult, boldog életet élni, egyszerűen nem ment. Egyedül vergődtem.

Tudtam, hogy segítségre van szükségem.

Megismertem Endrééket és a csapatát. Segítséget kértem és kaptam. Nem utasítottak el, és mindent megtettek, hogy segítségemre legyenek! Mostanra minőségi, boldog és felszabadult életet tudok élni, a pedofília és pornó rabláncaitól mentesen.

Én azt tudom elmondani, hogy 14 évnyi mély, spirituális okkultizmusból jöttem ki, miután életveszélybe kerültem! Hangokat hallottam és horrorisztikus paranormális jelenségek miatt már az öngyilkosság határán voltam. Senki nem tudott segíteni az akkori spiritualizmussal foglalkozó ismerőseim közül. Mikor már pénzem se maradt és dolgozni se tudtam, hosszas keresés után találtam meg őket és ez volt életem legjobb döntése!!

Az első alkalom után már tudtam aludni és a borzalmak után nyugalom lett a lakásomban is.

Ez egy folyamatos, fokozatosan épülő közös munka Jézussal és a segítőkkel. Vissza kaphattam az életemet és már most sokkal jobbat kaptam, mint ami eddig volt. Mintha megváltozott volna világ is körülöttem. Olyan segítséget is kapok, amikre nincsen racionális magyarázat, mégis létezik. Erre nincsenek szavak és elég hála, amit érzek, és sose felejtek el!

Nagyon köszönöm!

A felnőtt életemnek” az elmúlt 27 évében újból és újból ciklikusan ismétlődtek az alábbi negatív események:

– 2,5 évenként lenullázódtam anyagilag

– 3-szor blokkolták a bankszámláimat (inkasszóval levitték minusz-ba)

– tönkrement a házasságom

– a gyermekem tartós kapcsolatba került a kábítószerrel

– daganatos betegséget diagnosztizáltak nálam

Mintha egy láthatatlan fordulatszám-szabályzó lenne amely nem hagy levegőt venni.

Kerestem az okát, segítséget is kértem, de nem találtam meg a megoldást. Szenvedtem, kínlódtam, totál csődnek láttam az életem.

Az Endréékkel való beszélgetések, és közös munka során ez a negatív folyamat megszűnt, és egy jól látható fordulat következett be az életemben.

Tartós, folyamatos, és mérhető növekedés látható a

– pénzügyeimben

– egészségi állapotomban

– kapcsolataimban

további jelentős változásokat várok, megszűnt a stressz, a kilátástalanság, reményvesztettség,

újra örömmel tudom megélni a mindennapjaimat, tudok reménykedni a jövőmben.

Hogy mi változott meg bennem és körülöttem?

Túlzás nélkül mondhatom, hogy minden. A földi életem egy újra élesztéssel kezdődött amiből kifolyólag nem vagyok fontos, nem vagyok értékes gondolatokkal küzdöttem, majd 14 éves koromban váratlanul elvesztettem az Édesapámat és vele együtt a biztonság érzetemet is.

Hatalmas űr keletkezett bennem amit próbáltam minden “földi jóval” betölteni de miután ez sem segített a spiritualitásban kerestem válaszokat. Itt pedig nemhogy válaszokat nem találtam lelkileg egyre mélyebbre kerültem és többször kerültem életveszélyes állapotban.

Olyan érzés volt bennem mintha nem élnék, hanem csak túl élném a mindennapokat. És hogy érzem magam most a közös munka után? ÉLEK!!! – jobban mint ezelőtt bármikor. Célja és értelme lett az életemnek amit egyedül Isten adhat meg mindannyiunknak.

Begyógyultak a régi sebek és olyan érzés van bennem mintha egy szürke fátylat lerántottak volna rólam és a sötétség világossággá változott körülöttem. Mások lettek a színek, mások lettek a hangok és az illatok. Újra gyermeki bizalommal rá tudok csodálkozni dolgokra, örülök az életnek és annak, hogy mennyire értékes vagyok.

Ma már tudom az élet nagy ajándék és azt, hogy a sötétségnek napvilágra kell jönnie ahhoz, hogy megszűnjön létezni.

Olyan családból származom, ahol a biztonság, a szeretet távolról sem volt felismerhető, annál inkább a félelem, veszekedés. Gyerekként borzalmas volt ezeket megélni, sosem számíthattam a szüleimre, mert mindketten alkoholisták voltak. Sok évig nagymamám nevelt. Ő próbált szeretni, de ő sem ismerte a gyengéd szeretetet.

Sajnos a felnőtt koromra is igencsak kihatással volt ez a sok trauma. Sosem tudtam megbízni senkiben, mindig úgy éreztem, hogy egy dolog akkor lesz „jó”, ha azt én csinálom meg. Ez a kapcsolataimban is mindig megmutatkozott. Nem tudatosan, de mindig „vártam”, hogy mikor hagynak cserben. A legnagyobb dolog, ami szinte megbénította az életemet, az a félelem volt, bármitől, mindentől. Azt gondoltam, hogy én egy realista ember vagyok, és muszáj látnom egy dolognak a negatív oldalát is mindig. Csak azt nem vettem észre, hogy az évek alatt fuldokoltam a félelemtől.

Az Endrével való találkozás és beszélgetés után valóságosan fellélegeztem. Olyan érzés volt, mint, aki nagyon sok ideig a víz alatt van, már-már haldoklik, de hirtelen feljön a víz felszínére és újra ÉL. Apró lépéseket teszek előre, reményteljes a jövőm és ezt nagyon élvezem. Irányt váltott az életem és dolgozom azon, hogy ez így is maradjon.

Nagyon hálás vagyok a támogatásért, a szeretetért, az elfogadásért és a szolgálatért, amit felém tettek. A beszélgetés alatt mindvégig azt éreztem, hogy nem kell megfelelnem, szerethető vagyok és mellettem vannak.

Őszinte szívemből ajánlom Endrét és csapatát.

Már gyerekkoromtól kezdve része volt az életemnek a spirituális világ.

Édesanyám által bevezetést kaptam többek között az agykontrollba, a buddhizmusba, a hinduizmusba, a természetgyógyászatba és a new age tanaiba. Tinédzserként már a magam útját akartam járni, így a wicca boszorkányság felé vettem az irányt.

A sok látszólag jónak tűnő tevékenység, ha kezdetben semmi problémát nem is okozott, évekkel, évtizedekkel később, annál nagyobbakat: időszakonként mély depresszió és mélabú telepedett rám, mentálisan többször összeomlottam, nyugtalanság, szorongás és döntésképtelenség jellemzett, bizonyos életterületeken hosszú éveken át fennálló sikertelenséggel, ill. fizikai megbetegedésekkel is szembe kellett néznem.

Idén tavasszal kiutat kerestem mindabból az állapotból, ahova a gyerekkori és tinédzserkori tevékenységeim eljuttattak. A bajai szolgálóktól pedig meg is kaptam mindazt a segítséget, amely elvezetett a teljes szabadsághoz.

A korábbi állapotok megváltoztak: öröm és békesség jellemez, a gondolataim rendezettek, mentálisan stabil vagyok, képes vagyok döntéseket hozni, határozottabb lettem, a korábban sikertelen területeken eljöttek az áttörések, a sikerek már röviddel a szolgálatot követően, s az egészségem is helyreállt.

Nagyon örülök mindannak a sok pozitív változásnak, ami bekövetkezett az életemben, a személyiségemben és az egészségemben a szolgálatot követően. Hálás vagyok ezért a szeretetteljes és nagy szakértelemmel megáldott munkatársakért.

Mindenkinek jó szívvel tudom ajánlani őket!

A történetem 2022 december 5-én kezdődött, legalábbis azt hittem. Összesűrűsödtek a teendők, szolgálatok, vendégek egy napra, és én hirtelen azt éreztem, hogy rohanok, de nem érem utol magam. Űzöttség volt bennem, és félelem, hogy elrontom, elmulasztom…

Onnantól kezdve minden reggel egy megmagyarázhatatlan rettegéssel keltem. Nem tudtam, mi történik, csak egy óriási félelem volt bennem. És ez a félelem kiterjedt az egész napomra, és az éjszakáimra is. Rettegni kezdtem, hogy valamit nem jól csináltam, hogy elmulasztottam valamit, vagy olyat mondtam, amit félreérthettek. Éjjel ezek tartottak ébren, reggel már féltem az aznaptól. A férjemhez, pásztoromhoz fordultam, imádkoztak értem sokat, de nem segített. Egyre beljebb és lejjebb süllyedtem ebben a félelem cunamiban. Pánikrohamaim voltak, nem tudtam enni, sem aludni. Elkezdtem eltávolodni a családomtól, az emberektől, a valóságtól, és teljesen leuralták a gondolataimat a félelmek, a szorongás, majd a kényszeres gondolatok. Kialakult egy súlyos kényszerbetegség, „tisztaság mánia”. Már 4 hónapja nem aludtam, szinte semmit, önpusztító gondolataim voltak, a pánikrohamokkal tetézve.

A pásztorom azt javasolta, forduljak orvoshoz, mert ebben az állapotban nem vagyok képes befogadni semmit, nem tudnak rám hatni, és szolgálni sem tudnak felém.
Részt vettem lelkigondozásokon, de nem jutottam előrébb. Teljesen bezárt, érzéketlenné tett a depresszió. Olyan voltam, mint egy élő halott. Egyetlen érzelem a félelem maradt.

Végül nyugtatók, altató, és antidepresszáns kellett. Ezek kicsit segítettek, hogy elviselhetőbb legyen az élet. Minden apró lépésnek örültem, ezek tartották bennem a lelket. Rengeteget imádkoztam, könyörögtem, megvallásokat tettem. Már motorikusa inkább, mert nem láttam a hatását, de hittem, hogy segít, és
belekapaszkodtam Isten ígéreteibe.

Egy keresztény pszichológussal tartottam folyamatosan a kapcsolatot. Ő is segített a felszínen maradásban, és abban, hogy volt valaki, aki mindig elérhető volt, mikor rettegésben, pánikrohamokban voltam. Igazából ez mindennapos volt. Ez a pszichológus és a pásztorom is párhuzamosan összekötött Endrével. Online beszélgetések után végre egy személyes találkozóra készültünk, ahol szabadító szolgálat lesz. Nagyon vártam, mert már nagyon nehéz volt ez a helyzet az egész családunknak. Ugyanakkor féltem a csalódástól. Attól, hogy nem lesz változás, hogy egy elvárás lesz rajtam, hogy legyek jól, mert szolgáltak felém, és magamra hagynak, hogy most már oldjam meg.

A szabadító szolgálat olyan dolgokat hozott elő, ami meglepő volt. Nem mindenre emlékszem, mert nem csak önmagam nyilvánultam ott meg, és ott is hatása alatt voltam a szorongásnak és a gyógyszereknek. Mégis hozott enyhülést, javulást. Elindultam kifelé a börtönömből. Nyomást éreztem magamon, hogy márpedig akkor jól kell lenni. Tényleg volt javulás, de nem volt rendben minden hirtelen, azonnal. A beidegződések, a rossz idegpályák, a sok éves berögzülések, és még sorolhatnám, mind ott voltak még. “Utókezelések” voltak szükségesek, és folyamatos lelkigondozás.

Nagyon sok segítségre volt szükségem a gyógyulásomban a férjemtől, a családomtól, a pásztoromtól, lelkigondozómtól, orvostól, a nem hívő barátnőtől, aki szoba állt velem, és meglátogatott, mikor senki más nem tette. A keresztény pszichológustól, aki szinte mindig elérhető volt, és tanított, meghallgatott, segített. Ezekre is szükségem volt a szabadító szolgálat mellett. Nem csak maga a szabadítás szolgálata volt számomra egy lendületet adó, helyes mederbe terelő, hanem az online beszélgetések is Endrével. Segített helyes szemszögből nézni a dolgokat. Azt láttam, hogy nem egy reménytelen helyzet, amiben vagyok, és mintha lenne végre válasz a kérdéseimre. Egy mankó volt minden beszélgetés. A feladatok, amiket kaptam, segítettek a gondolkodásmódom változtatásában. 2023 szeptemberében félve, de elkezdtem dolgozni. Még vittem a kényszeres dolgaimat (pl kézmosás) magammal, de már vállalható szinten. Egyre jobban nyílt ki a perspektíva. Jöttek vissza az érzelmeim, a fizikai érzékelésem. A munkába lépésem előtt volt az utolsó pánikrohamom. Féltem, mit fogok csinálni, ha a munkában, vagy munkába menet tör rám, de soha többet nem fordult elő, dicsőség Istennek érte.
Egyre jobban nyitottam a családom felé is.
Decemberben visszaálltam a gyülekezeti szolgálatba. Eleinte apránként, majd állandó jelleggel.

2024 nyarán már gyógyszer nélkül aludtam, elhagytam a nyugtatót. Jelenleg hónapok óta gyógyszermentesen élek, és nincs rájuk szükségem.
Isten visszamenőleg gyógyít. Nincsenek alvási problémáim, ha fáradt vagyok, és megtehetem, délben is alszom, ami nem ment jól sose, mert mindig a teendőkön kattogott az agyam. Dolgozom, kiszolgálom a családom, rendben tartom az otthonunkat, főzök. Ezek mind gondot jelentettek 2023-ban. Vendégeket fogadunk, vendégségbe megyünk, kirándulni járunk. Élek, jobban mint valaha. Nagyobb szabadságban élek, mint bármikor.
Hálás vagyok az Úrnak, és mindazoknak, akiket a segítségemre küldött.